Veszprém SUMP

Veszprém MJV önkormányzata elkészíttette a Terra Stúdió Kft.-vel a fenntartható városi mobilitás tervét (SUMP), mely az elkövetkező évek legfontosabb közlekedésfejlesztési dokumentuma. A terv készítésének elsődleges oka a város szilárd elkötelezettsége a környezeti, társadalmi és pénzügyi fenntarthatóság, valamint az emberi életminőség magas színvonala iránt. A tanulmány a különböző közlekedési módok (közúti, közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés) meglévő problémáit értékeli, illetve a fejlesztési célokat és azok megvalósításához szükséges intézkedéseket összevontan határozza meg.

A közlekedési módok átlagos helyigénye és CO2 kibocsátása egy emberre vetítve

Szoros összhangban áll a már meglévő közlekedés- és településfejlesztési elhatározásokkal (kerékpárforgalmi hálózati terv, integrált településfejlesztési stratégia, stb.) a cél- és eszközrendszer szintjén. A településrendezési tervekkel összehangolt megvalósítása egymást erősítő hatást (szinergiát) rejt magában. A SUMP:

• egyrészt egy középtávú, operatív intézkedési terv, amely 2023-ig fogalmaz meg pontos beavatkozásokat,
• másrészt pedig egy közép- és hosszú távú fejlesztési dokumentum 30 éves kitekintéssel.

A dokumentum elkészítése során állandó egyeztetés folyt a Terra Stúdió szakértői, az önkormányzat munkatársai valamint a civil szervezetek között. Az egyeztetések – öt munkacsoportba rendezve – összesen 124 érintett szereplő meghívásával zajlottak. Kiemelt szerep jutott a közlekedés-szakmai, turisztikai, gazdasági, társadalmi szervezeteknek és az érintett térségi települések képviselőinek. A közösségi tervezés részeként a város lakossága közvetlenül beleszólhatott a jelenlegi közlekedési rendszer értékelésébe, valamint a beavatkozások irányvonalának meghatározásába. 2016. év végéig ennek keretében több, mint ezer veszprémi lakos töltötte ki önként az online elérhető kérdőívet. Ez az arány meghaladja korábban más városok hasonló projektjei – SUMP - során tapasztalt aktivitás mértékét.

A városban közlekedők mobilitási adatai alapján a dokumentum lehatárolja Veszprém funkcionális várostérségét. A lehatárolásba olyan települések kerültek, amelyekből a megyeszékhely elérhetősége közúton legfeljebb harminc perc, és az adott település munkavállalóinak legalább 30%-a Veszprémbe jár dolgozni. Ennek értelmében a város funkcionális várostérségébe huszonhat település tartozik.

Veszprém funkcionális várostérsége

A meglévő közlekedési rendszer elemzése keresleti és kínálati oldalra bontva történt. A kereslet lényegében a város területén megjelenő gyalogos, kerékpáros, és motorizált forgalom, illetve a látens igények, amelyek bizonyos feltételek teljesülésekor befolyásolhatják a közlekedést. A kínálat részét képezi a közlekedési infrastruktúra, eszközpark, szolgáltatások, illetve egyéb tevékenységek (szabályozás, menedzsment, szemléletformálás, stb.). A felmérés szerint Veszprémben jelenleg a fő probléma a városközpontot terhelő nagy gépjárműforgalom, a rendezetlen parkolási helyzet, a közösségi közlekedés alacsony szolgáltatási szintje, illetve főképp a vonalas közlekedési infrastruktúra fejlesztését preferáló szemléletmód.

A meglévő állapot értékelését követően felvázoltuk, milyen technológiai, társadalmi és gazdasági kihívások prognosztizálhatóak a tervezési időtávban Veszprém területén. A népesség átalakuló korfája, az utóbbi évek szuburbanizációs folyamatai, illetve a foglalkoztatottság kérdéskörei mellett kitértünk az elektromos és az önvezető járművek, az infokommunikációs technológiák, illetve a sharing economy kérdéskörére is.

Megosztáson alapuló (sharing economy) technológiák működése

A mobilitási tervnek – mint minden stratégiának – szükségszerűen meg kell fogalmaznia a beavatkozások által elérni szándékozott különböző célkitűzéseket. E célok rendszerének csúcsa a több szakterületet felölelő jövőkép és átfogó célok, amelyek kitérnek többek közt a térségi együttműködés erősítésére, a jó minőségű városkörnyezet és az innovatív gazdaság fejlesztésére, illetve a népességmegtartásra és a társadalmi egyenlőség javítására. Ezen átfogó célokhoz kapcsolódik a közlekedésfejlesztési elveket tartalmazó három tematikus – egész városra kiterjedő – prioritás, amelyek: az egyéni közlekedés szűk keresztmetszeteinek feloldása; a környezetbarát közlekedési módok feltételeinek fejlesztése, módváltás ösztönzése; valamint a proaktív mobilitásmenedzsment. A terv tartalmaz ezen felül területi prioritásokat is, amely a belváros, a lakóterületek, az iparterületek, a különleges területek és a várostérség kérdéseivel foglalkoznak.

A bemutatott célkitűzések elérése érdekében a terv nyolc intézkedést definiál az alábbi témákban:

• hiányzó hálózati elemek megvalósítása;
• parkolási rendszer újragondolása;
• közösségi közlekedés fejlesztése;
• turisztikai célú közlekedés feltételeinek javítása;
• forgalomcsillapított közterületek kialakítása;
• kerékpáros infrastruktúra fejlesztése;
• szemléletformálás;
• valamint a mobilitási igények befolyásolása.

Ezen intézkedések tartalmazzák a konkrét fejlesztési elképzeléseket, projekteket. A projekteket létesítési és fenntartási költségük, környezeti, társadalmi, gazdasági, élhetőséget és a közlekedésbiztonságot befolyásoló hatásuk alapján értékeli a terv, valamint megvizsgálja, milyen előfeltételek, szinergiák vagy ellentétek állnak fenn az egyes fejlesztések között. Összefoglalásként megtalálható a felsorolt projektek prioritáslistája, illetve finanszírozási ütemterve, amelyeket a terv megvalósítása, illetve a különböző fejlesztések előkészítése és kiválasztása során szükséges vezérfonalként alkalmazni.

A város SUMP iránti elkötelezettségét mutatja, hogy azt a közgyűlés határozatban fogadta el annak ellenére, hogy ilyen irányú kötelezettsége nincs. Ezzel az Önkormányzat vállalta a megvalósítás felelősségét.