Smart City – Smart Mobility

A Smart City korunk egyik legdivatosabb kifejezése, sok előadás, sok konferencia hívószava, de kevesen tekintenek komplex megközelítésben a kérdéskörre, legtöbb esetben csak okos megoldásokról, okos fejlesztésekről esik szó. Valójában a Smart City fejlesztésekben ennél sokkal több lehetőség rejlik, a Smart City jövőképnek ennél sokkal nagyobb feladata van.

A Smart City – vagy nevezhetjük Okos Városnak is – több mint az infokommunikációs technológia alkalmazása. Fontos, hogy a társadalmi igényeknek megfelelően használjuk fel az új megoldásokat. Az ideális Smart City rendszernek a környezet - társadalom - gazdaság szempontrendszerek metszéspontjában szereplő célkitűzéseket kell megvalósítania.

Mindenek előtt ezért fontos megjegyezni, hogy a Smart City nem egy cél, hanem egy eszköz az élhető város megteremtésében.

A 1486/2015. kormányhatározat a Lechner Tudásközpontot jelölte ki a tudásplatform létrehozójának, melynek részeként az okos város tematikához kapcsolódó szolgáltatások és platformok országos szintű koordinációját látja el és megalkot egy monitoring rendszert. A szükséges technológiai platform létrehozása pedig a Nemzeti Mobilfizetés Zrt. feladata lett. Jelenleg ezen a területen még nem vagyunk lemaradva a többi ország mögött, ezért fontos, hogy a szervezeti, jogszabályi háttér is minél előbb rendelkezésre álljon.

Hogy miért van erre szükség? Több okot felsorolhatunk. Egyrészt az előrebecslések alapján 2050 körül a Föld lakosainak számát 9,5 mrd főre vetítik előre, melynek 70 %-a nagyvárosokban fog élni. Ez mind a közműhelyzetre, mind a közlekedésre, mind az egyéb területekre nagy hatással lesz. Ezeket a fejlődési irányokat a várostervezésekkel, városfejlesztésekkel is követni kell, ezeken a területeken is segítségül kell hívni a modern technológia nyújtotta lehetőségeket. Másrészt a technológia rohamosan fejlődik, a technológiai fejlesztők szinte naponta újabb és újabb megoldásokkal állnak elő. Az új megoldásokat rendszerbe kell szervezni, össze kell kapcsolni, a szinergiákat ki kell használni. Harmadrészt - kapcsolódva az első okhoz is - az elmúlt évtizedekben túlzott intenzitással használtuk a Föld lassan megújuló energiaforrásait, így az emberiség fenntartható jövője érdekében az energiafelhasználásunkban a megújuló energiák irányába kell elmozdulni, a meglévő erőforrásainkat sokkal hatékonyabban, takarékosabban, környezetkímélő módon szükséges felhasználni.

A Smart City rendszereknél általában nyolc alappillért különböztetnek meg. Ezek külön-külön is fontosak, de arra is figyelmet kell fordítani, hogy megtaláljuk az egyes részek közötti kapcsolatokat.

Az egyik legfontosabb alappillér a közlekedés, amelyben a többi szegmenshez hasonlóan több oldalról van jelen az okos technológia. A járműgyártók egyre több intelligens megoldást építenek be a járművekbe, tesztüzemben már működnek önvezető autók, a forgalomirányítás, közlekedési és utas tájékoztatás területén is megjelentek a modern technológiákat felhasználó megoldások. Szinte már mindenki igénybe vesz a közlekedéséhez valamilyen utazástervező, útvonaltervező applikációt. A modern technológiai észrevétlenül az életünk részévé vált. Az új megoldásokat sorozatban szállítják majd ezután is a technológiai fejlesztők. A járműveink, a telefonjaink illetve az egyéb érzékelő rendszerek tömegével állítják elő – rólunk – az adatokat, amelyek feldolgozása, kiértékelése, felhasználása (és biztonsága) is komoly kihívás és lehetőség. Ezen a téren nem is nagyon tudjuk, mi áll még előttünk.

Nem megijedve a jövő kihívásaitól, kicsit koncentráljunk a jelenre, a közeljövőre. Már most is rendelkezésünkre állnak olyan technológiai megoldások a közlekedés területén, amelyek alkalmazásával nagyban segítenénk a mindennapjainkat.

Első területként a parkolásirányítást emelem ki. A közelmúltban Kecskeméten átadták Magyarország első közterületi parkolásirányító rendszerét, amelyben a foglaltság érzékelések összeköttetésben vannak az irányító rendszerrel, és minderről egy internetes felület segítségével is tájékozódhatunk. Parkolóházakban már korábban is alkalmaztak hasonló technológiát, de internetes felülettel kombinálva közterületen Magyarországon ez az első megvalósult rendszer.

Külföldön azonban már működik a technológia. Útvonaltervezőkkel kombinálva információt ad az egyes parkolók foglaltságáról, szabad parkolók irányába vezeti a közlekedőt. Ennek kapcsán az egyik legfontosabb kérdést is érinthetjük mégpedig, hogy milyen rendszerek által kerülnek összegyűjtésre az adatok. Úgy tűnik, az egyik legkézenfekvőbb megoldás fog sikert elérni, ami a közvilágítási rendszer felhasználásával érzékeli és gyűjti össze az adatokat. Itt egyrészt a kiépült közvilágítási infrastruktúrát (oszlopok, vezetékek), másrészt a közvilágítási lámpatesteket, mint érzékelőket lehet felhasználni. Ezek önmagukban is képesek a foglaltságokat érzékelni, de burkolatokba épített érzékelőkkel is kombinálhatóak. A kapott adatokat össze lehet kapcsolni különböző útvonaltervező szoftverekkel, így rendelkezésre is áll egy komplex közlekedéssegítő rendszer.

A másik fontos technikai megoldás, amelynek a bevezetése sok szempontból is szerencsés lenne, az elektronikus díjfizetés valamely fajtája. Akár a kártya alapú, akár NFC alapú rendszerről beszélünk, fontos a gyors fizetés lehetősége, de talán a mai gyakorlatban még fontosabb az átlátható elszámolás megteremtése. A fizetési megoldások mellett a valós utasszámokhoz, utazási jellemzőkhöz is könnyedén hozzájuthatunk, amely nagyban segíti a tervezést, üzemeltetést, és hatékonyabb működést tesz lehetővé.

Szintén rendelkezésre áll már a modern technológia a tájékoztató rendszerek területén. A különböző útvonal- és utazás tervezők sokszor rendelkeznek gyalogos vagy kerékpáros modullal, így számítógépen, tableten, telefonon elérhetőek a kívánt információk. Ezen megoldások mellett elterjedtek még a közterületeken felállított információs pontok, totemoszlopok, amelyek akár statikus, akár dinamikus információ tartalommal is rendelkezhetnek.

Az információs rendszerek egyrészt a hivatásforgalmi információkban lehetnek segítségünkre (ügyintézés, menetrend, térkép, stb.), de a turisztikával összekapcsolva is rengeteg lehetőséget rejtenek magukban.

Érdekes megoldásokat kínálnak az utazás területén a különböző applikációk, amelyek a szállásfoglalástól a látnivalók összerendezésén keresztül a pénzügyi tervezés területén is segítséget nyújtanak.

Következő kiemelt területként meg kell említeni a különböző járműkölcsönző és megosztó rendszereket. A kerékpár kölcsönző rendszerek egyre elterjedtebbek, Magyarországon a BUBI sikere mindenki előtt ismert, de a vidéki városokban is sorra vezetik be a hagyományos vagy akár az elektromos rásegítéssel működő kerékpárkölcsönző rendszereket.

Kevésbé ismertek és elterjedtek hazánkban a car sharing rendszerek, melyeknek több modellje is létezik. Egyes változatoknál a bérelt járművet az indulási helyre kell visszajuttatni, de vannak teljesen rugalmasan működő rendszerek is.

Mindennapi életünk felgyorsult, döntéseink sokszor rögtönzöttek, amely kihatással van a napi időbeosztásunkra is. Ha megtehetjük, közlekedésünkben is a kényelmes és rugalmas megoldások irányába mozdulunk el. A közösségi közlekedési rendszerek az egyéni közlekedéshez képest rugalmatlanabbak. Csúcsidőre tervezünk, majd próbáljuk a túlméretezett rendszereinket a lehető legkisebb veszteséggel üzemeltetni. A kerékpárkölcsönző rendszerek, a car sharing rendszerek a közösségi és az egyéni közlekedés között teremthetnek kapcsolatot. A megosztott, bérelt járművek rugalmasabbá teszik az amúgy közösségi közlekedéssel utazók lehetőségeit is. A skandináv országokban a MaaS (Mobility as a Service) rendszerek területén indultak pilot projektek. A közlekedők mobilitási csomagokat állíthatnak össze, beállíthatják mekkora összeget szánnak az egyes közlekedési módokra, így optimalizálhatják a közlekedésükre fordított költségeiket.

Mindenképp említést kell tenni az egyik legnépszerűbb kutatási programról, az önvezető járművekről, mely témával kapcsolatban a sajtóban is egyre több cikk jelenik meg. A közelmúltban a személyautók mellett megjelentek az önvezető tehergépjárművekről szóló hírek is. A technológia már itt van, tesztelik, de véleményem szerint még hosszú idő, amíg arányaiban is jelentős szerepet tölt be a közlekedésben az önvezető járművek száma. Vannak azonban olyan területek, amelyeknél könnyebben teret nyerhetnek ezek a járművek. Gyakorlati példa a londoni repülőtér, ahol már közlekednek ilyen járművek. Igaz, hogy zárt rendszerben, de működnek. Ennek egy kötöttebb rendszerben működő példája a 4-es metró, amely már üzemi körülmények között is vezető nélkül közlekedik.

Az önvezető járművek több területen is megjelenhetnek. Egyrészt az autópályán való közlekedésnél egyfajta kényelmet biztosíthat az, ha autóink bizonyos szakaszokon önállóan üzemelnek. Ugyanakkor a taxizás területén is észszerűen alkalmazhatóak lennének automata üzemmódú járművek, amelyek valamilyen utasításra a kívánt célhoz juttatják el az utast. Szintén érdekes kérdéseket vet fel, ha a parkolási problémákat kombináljuk az önvezető járművekkel. Ebben az esetben a tárolás nem kell, hogy a tartózkodási helynél legyen, központi parkolók kijelölhetőek, ahova a jármű elmegy parkolni, és ahonnan indulás előtt az utasért eljön. Ezzel például egy újabb lépést tehetnénk a járművek által telezsúfolt közterületek tisztítása felé.

Legvégére hagytam az egyik legfontosabb kérdéskört. Álmodozhatunk, ötletelhetünk, és meg is valósíthatunk projekteket de ahhoz, hogy az egyes megoldások nagy számban elterjedjenek, üzletileg is fenntartható modelleket kell mögéjük tenni. A legtöbb megoldásnál szükség van egy kritikus használói tömegre ahhoz, hogy valós megtérülésekről beszélhessünk, de ez Magyarországon Budapesten kívül kevés helyen elképzelhető. Kiemelten fontos ezért a szinergiák megtalálása és kihasználása. Egy szemléletes példa, ha azt nézzük, hogy egy vidéki településen a közösségi közlekedés, a kerékpár kölcsönzés, a fizető parkolás vagy akár még a kommunális szolgáltatások önkormányzati tulajdonban vannak, az egyes elemek között megvalósítható a kompenzáció. Véleményem szerint azonban ezt csak úgy szabad megtenni, hogy az egyes elemeknek külön-külön is tisztában vagyunk a bevétel és kiadás oldalával és csak ezt követően lehet meghozni a kompenzációs döntéseket. A településeknek is vállalkozói szemléletet kell követni a működtetésben és üzemeltetésben ahhoz, hogy valós pénzügyi modellek mentén lehessen az egyes projekteket működtetni.

Összefoglalásként kijelenthető, hogy az okos megoldások rendszere hasznos lesz a hétköznapi életünk során de ahhoz, hogy ez ne csak okos megoldások halmaza legyen, hanem valós rendszerben működjön, az egyes elemeket össze kell kapcsolni, és egy előre definiált célrendszer mögé helyezni.

A Smart City témakör túlmutat a mérnöki feladatokon. A mérnöki tapasztalat, tudás és kreativitás mellett fontos szerepe van benne a pénzügyi vonalnak. Kiemelten kell foglalkozni a technológiai fejlődés társadalmi következményeivel és be kell kapcsolni az összes területet az egészségügytől, az energetikán, oktatáson át a közlekedésig. Egyet viszont sosem szabad elfelejteni: mindezt az emberért tesszük…