SUMP

Fenntartható városi mobilitási terv

Jelenleg Magyarországon a lakosság több, mint 70%-a városokban él. Az ország GDP-jének jelentős részét városokban állítják elő. Urbánus területeken koncentrálódik a befektetések, munkahelyek többsége is. Különös figyelmet kell fordítanunk emiatt a városi mobilitás témakörében felmerülő kérdésekre.

Hazánk teljes területén is, de a városok és agglomerációs térségeiben fokozottan érvényesül a lakosság utazási igényeinek egyre növekvő tendenciája. E folyamattal párhuzamosan emelkednek az árufuvarozás iránti szükségletek is. Az egyre nagyobb forgalmi igények és a szűk kapacitások egyre többször és több helyen vezetnek torlódásokhoz, és okoznak ezáltal jelentős gazdasági károkat. Európai szinten a torlódások általi károk megközelítik a 100 milliárd Eurót, azaz az EU GDP-jének 1%-át minden évben.

A növekvő igények következtében egyre több gépkocsi tölt egyre több időt a városok útjain, ahol a népsűrűség is magasabb. A levegő minőségromlása és a zajterhelés mértéke sok városi térségben az életminőséget jelentősen befolyásoló szint feletti értékre növekedett. A ma üzemben lévő személy- és tehergépkocsik döntő többsége hagyományosan, kőolajból készülő hajtóanyagot használ, mely problémás úgy a külső függőségek, mint a környezeti minőség fenntarthatósága tekintetében.

Mivel fentiek következtében a városi közlekedés felelős a szén-dioxid kibocsátás 40%-áért, napjainkra egyértelművé vált, hogy ez a folyamat hosszútávon nem tartható fenn. A nemzetközi kibocsátás csökkentési program részeként Magyarország vállalta, hogy 2020-ra legalább 20%-kal, 2030-ra 40%-kal, 2050-re legalább 80%-kal csökkenti az 1990 évi szint alá a hazai üvegházhatású gázok kibocsátását. E vállalás nem teljesíthető a városi közlekedés kereteinek átalakítása, a fenntarthatósági elvek érvényre juttatatása nélkül.

Cél egy olyan közlekedési rendszer kialakítása és fenntartása, amely hozzájárul az életminőség növekedéséhez, a gazdaság fejlődéséhez és a versenyképesség javulásához úgy, hogy magas színvonalon nyújt mobilitási szolgáltatásokat, de emellett az erőforrásokat is hatékonyabban használja fel.

Az utóbbi években egész Európában, így hazánkban is csökkent a közúti balesetek száma, amely köszönhető a vezetéskultúra javulásának, a közlekedésbiztonsági fejlesztéseknek és a változó jogszabályi környezetnek. Sajnálatos módon e tendenciával ellentétben a városokon belüli közúti balesetek száma növekszik. A balesetek jelentős többségénél a sérültek a közlekedés leginkább sebezhető résztvevői: a gyalogosok és a kerékpárosok. Kulcsfontosságú tehát, hogy e probléma megoldása hangsúlyosan szerepeljen a városok életminőségét alakító tervekben, előtérbe helyezve a közlekedésvédelem kérdését.

A közlekedés - és különösen a városi közlekedés - szoros kölcsönhatásban van gazdasági, társadalmi és természeti környezetével, így működése és fejlesztése számos a közlekedésen túlnyúló szakterületet érint, ezért megköveteli a környezetvédelemmel, város-és területrendezéssel, lakás-, ipar- és társadalompolitikával való együttműködést, e szakterületek szempontjainak figyelembevételét.

Az előzőekben megfogalmazott – a városokat kiemelten érintő – kihívásokra adható mobilitási választ keresi a fenntartható városi mobilitási terv (a sustainable urban mobility plan angol megfelelőjéből képzett betűszó után SUMP). Feladata, hogy a meglévő közlekedési infrastruktúrák kezelése és szolgáltatások nyújtása hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljék, és ennek érdekében költséghatékony mobilitási intézkedéseket határozzon meg.  A SUMP egyrészről a települések hosszú távú fejlesztési (elsősorban közlekedési infrastruktúra és szolgáltatási) elképzeléseit összefoglaló stratégia, másrészről a meglévő és távlati közlekedési rendszer sajátosságain alapuló rövid távú intézkedési terv, melynek alapelve az indikátorok széles skálájának használata.

Több szempontból az eddigiektől eltérő metodikával kell elkészülnie a SUMP-nak, hogy valóban egy újszerű, városok számára könnyen és hatékonyan használható terv készüljön, ne pedig újabb kötelező jellegű, de gyakorlatban használhatatlan anyag kerüljön íróasztalfiókba. A közlekedéstervezési folyamat újfajta megközelítését az alábbiak jelentik:

• Hagyományos közlekedéstervezési célok (pl. forgalmi kapacitás növelése) helyett emberközpontú, fenntartható célok (elérhetőség, életminőség, levegőminőség javítása, gazdaságélénkítés, társadalmi egyenlőtlenség javítása stb.) kitűzése.
• Megbízói kontroll mellett - szűk szakmai tervezői csoport által készített terv helyett - széles társadalmi egyeztetésre épülő közösségi tervezés.
• Az elkészített dokumentumok utólagos, elhúzódó közigazgatási véleményezési eljárása helyett vertikális integrációban megvalósuló tervezés, melynek lényege a szakmai és döntéshozói szervezetekkel történő folyamatos kommunikáció (e szervezetek később kerülnek nevesítésre).
• Az érintett közösség teljes körű, proaktív tájékoztatásra épülő kommunikáció.
• Csak szakági eszközrendszerrel rendelkező közlekedési tervek helyett a különböző ágakat kiegyensúlyozó integrált tervezés.
• A településfejlesztési dokumentumokban meghatározott jövőkép és az aktuális közlekedésfejlesztési döntések közvetlen összekapcsolása, egymásra hatásuk bemutatása.
• A település közigazgatási területére való lehatárolás helyett egy rendszerszintű – keresleti és kínálati oldal vizsgálatát magába foglaló – elemzésen keresztül az agglomerációjával együtt élő, funkcionális város meghatározása.
• A meglévő állapot hosszú, részletekbe menő leírása helyett rövid, számokkal jellemezhető összefoglalás, mely a javaslat kidolgozása során megoldandó problémákra összpontosít.
• Az adott szakterület érdekeit szolgáló közlekedési intézkedések helyett, többszintű elemzésen alapuló intézkedéscsomagok meghatározása, melyek egymásra szinergikus hatást gyakorolnak, valamint hatékony és jól kommunikálható fejlesztéseket tartalmaznak.
• A kitűzött célokhoz, mérhető, követhető indikátorok meghatározása, ezek segítségével a fejlesztések eredményességének mérése.

A terv elkészültével és az intézkedések megvalósításával a munka nem fejeződik be. Az eredményeket és a célok teljesülését folyamatosan monitoring elemzéssel kell követni, és ennek alapján rendszeres felülvizsgálatot szükséges végezni.

Tájékoztató a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) készítéséről